Üdvözlünk a blogunkon!

Nagyon örülünk, hogy benéztél a blogunkra. Az oldalt 2012. július 24.-én nyitottuk. Ha többet meg akarsz tudni rólunk, nézd meg a 'Rólunk' menüpontot. Az oldalon két, kis részekben összefüggő történet is fut. Várjuk a megjegyzéseket, javaslatokat, véleményeket. Ha kérni akarsz valamilyen témában képeket, zenéket, film ismertetőket, vagy idézeteket írj nekünk nyugodtan chatben vagy hozzászólásban, és várjuk a véleményeiteket a történetekkel kapcsolatban is. :)
Mona.&Nia

2013. augusztus 12., hétfő

23. fejezet - Magical Summer

Let me go, please..

Szerencsére anyáék semmit nem vettek észre abból, hogy lejöttem. Dannyvel kézen fogva elindultunk a belváros felé, mindenféle komoly terv nélkül, csak úgy sétálni és beszélgetni. A szüleiről nem beszéltünk. Én nem akartam felhozni a témát, ő pedig se az apját, se Natalit, a mostohaanyját nem említette egy szóval sem. Leginkább arról beszélgettünk, hogy mindjárt itt a suli, mit tervezünk a nyár hátralévő részében stb. Végül nem mentünk el a belvárosig, hanem leültünk egy közeli játszótéren a hintákba.
- Amúgy a nagyszüleim LA-ben laknak, a jövő héten nem lesznek otthon, és megengedték, hogy elmenjek oda néhány barátommal, így arra gondoltam, hogy elmehetnénk oda két-három napra Monával és Mattel. – mondta Danny.
- Még soha nem voltam Los Angelesben. - mosolyogtam, és nagyon feldobódtam az ötlete hallatán.
- Tudom, - húzta kacér mosolyra a száját – ezért gondoltam arra, hogy elmehetnénk. Na, benne vagy?
- Én igen. Az a kérdés, hogy anyáék elengednek-e. – amint ezt kimondtam a késő esti csendet megtörte a telefonom hangos csengése. – Emlegetett szamár. – motyogtam, inkább magamnak, mint Dannynek, aki elkezdett rajta nevetni. Nem tehettem semmit, muszáj volt felvennem.
- Antonia, hol vagy? Tudod te, hogy mennyi az idő? – mondta anya eléggé idegesen a telefonba.
- Bocsi, nem akartalak felébreszteni, azért nem szóltam. De nem mentünk messzire, itt vagyunk a játszótéren, és csak Danny van itt.
- Azonnal gyere haza. – mondta eléggé parancsoló hangsúllyal.
- Oké. – nem akartam vele vitatkozni, főleg most, hogy el szeretnék menni LA-be. – Mennem kell. – Álltam fel a hintából, vagyis inkább csak fel akartam állni a hintából, ugyanis az apró szemű homokon megcsúsztam és elestem. Danny és én is elkezdtünk röhögni, majd felsegített a földről, magához húzott, és adott egy puszit a homlokomra.
- Végtelenül ügyetlen vagy. – mondta, amin én csak még jobban elnevettem magam, majd kézen fogva elindultunk hozzánk. Danny nem jött fel, így egyedül nyitottam be a 10. emeleti lakásba. Anya az étkező asztalnál ült, és idegesen dobolt ujjaival az asztalon.
- Végre hogy itt vagy. Merre jártál? – kezdett faggatni.
- Csak Dannyvel sétáltam egy kicsit. Semmi komoly.
- Remélem is. Irány az ágy, ezt most megúsztad, de ne forduljon elő többet. Ha az éjszaka közepén kedved támad sétálgatni legalább szólj, rendben?
- Igen. – mondtam, majd bementem a szobámba, és lefeküdtem aludni.

Reggel eléggé kialvatlanul ébredtem, mivel az éjszaka folyamán többször is felébredtem. Amikor kimentem a konyhába még anyát otthon találtam, így úgy gondoltam, hogy most kérdezem tőle, hogy elenged-e LA-be. Tudtam, hogyha ő elenged, akkor valószínűleg apa is.
- Jó reggelt! – köszöntem neki fáradtan.
- Jó reggelt!
- Anya, elengednél LA-be két-három napra Dannyvel és Monáékkal? A nagyszülei megengedték neki, hogy elmenjen hozzájuk néhány barátjával.
- Mikor? – kérdezte olyan hangsúllyal, hogy már abból éreztem, hogy valószínűleg elenged.
- Jövő héten.
- Este megbeszéljük. – mondta, majd elköszönt, és elment dolgozni. Én lassan felöltöztem, és küldtem egy üzenetet Dannynek, hogy majd este megbeszélem a szüleimmel a Los Angeles-i kiruccanást. Úgy gondoltam, hogy felhívom Monát, és megkérdezem tőle, hogy ő eljön-e.
- Szia! Mizu?– vette fel a telefont.
- Szia! Tegnap este beszéltem Dannyvel, és arra gondolt, hogy elugorhatnánk két-három napra LA-be, mert a nagyszülei ott élnek, és nem lesznek otthon néhány napig, így megengedték Dannynek, hogy meghívja oda néhány barátját. És ő arra gondol, hogy mehetnénk így négyen. Te, Matt, Danny, és én.
- Úristen. Komoly?? Felhívom, megkérdezem anyát, és majd visszahívlak. De szerintem elenged. – mondta, majd leraktuk, és én vártam. Kevesebb, mint tíz perccel később ő hívott engem.
- Anya elengedett. – mondta azonnal, köszönés nélkül.
- De jó. Engem még nem engedtek el, de szerintem el fognak.
- Bízzunk benne. – mondta, majd még beszélgettünk néhány apróbb dologról, és leraktuk.
Teljesen feldobódtam attól a gondolattól, hogy lehet, hogy elengednek, és megyek Los Angelesbe, bár tudtam, hogyha túlzottan beleélem magam, akkor tuti, hogy nem úgy lesz. Így inkább azért, hogy eltereljem a figyelmem szinte egész délelőtt PLL-t néztem, majd délután Ki nevet a végén?-t játszottam a tesómmal, aki eközben kijelentette, hogy ha engem elengednek LA-be, akkor ő is jön, így ez után azon vitatkoztam vele, hogy semmiképpen nem jöhet, így bevágta a durcát, így nem szólt hozzám a nap hátralévő részében.
Anya négy után érkezett haza, majd apa is megjött nem sokkal utána. Nem tudtam, hogyan hozzam fel a témát, így amikor az étkező asztalnál ücsörögve beszélgettek odamentem hozzájuk, és megkérdeztem tőlük.
- Elmehetek? – kérdeztem egyszerűen, mivel szinte biztos voltam benne, hogy anya már beszélt erről apával.
- Kik mennek pontosan? – kérdezte anya.
- Mona, Matt, Danny és én.
- Mit fogtok csinálni? – kérdezősködött tovább.
- Gondolom várost nézünk. Még nem beszéltük meg pontosan.
- Hol fogtok aludni? – még mindig volt kérdése, bár amikor apára pillantottam aprót bólintott, és ebből tudtam, hogy mehetek.
- Danny nagyszüleinek a házában.
- Otthon lesznek?
- Nem.
- Hogy mentek oda?
- Danny szombaton megkapja a kocsiját, így azzal. Még egy óra sincs az út odáig.
- Rendben, elmehetsz.



Sziasztok!
Remélem, tetszett a fejezet. :)
Várom a véleményeket!
Puszi: Nia

2 megjegyzés:

  1. Sziaa!
    Nagyon jó rész lett.
    Alig várom, hogy menjenek LA-be, és igazándiból jó és egyben furcsa is, hogy csaj úgy elengedték őket a szülők. Nagy "ott valami galiba lesz" fílingem van! :D :)
    Siess a folytatással!

    Pussz: Domi xx

    Ui.: Szupcsi az új dizzáájn! :)

    VálaszTörlés
  2. Szia! Jaj ne haragudj. Én egy új olvasó vagyok és egy idevaló kommentet írtam a 21. részedhez. Légyszí olvasd el. :)

    Bogi

    VálaszTörlés